Az ember létrejötte

Hogy milyen genetikai torzulások, mutációk eredményként jött létre az ember? Például a pszichés túlhajtottság, a folytonos képzelődés ilyen tényezők. Emellett ott van a természetes állati csordaösztön, a behódolási hajlam, és így ez együtt már egy nagyon erős kombináció. Egyszerű mítoszokkal megragadható az emberi fantázia vagy ha gonosznak, ellenségnek kiáltunk ki valakit, ha ellentétekre osztjuk a világot. Ezek – mint az elképzelhető legprimitívebb eszmék egyben – a legerősebb, leghatásosabb gondolatok is, hiszen minden kérdést megválaszolnak, minden aggályt leszerelnek. Ugyanis nem a kutatásra, a szellem egyéni erejére helyezik a hangsúlyt, hanem valamifajta eszmére, titokra, amit csak a beavatottak tudnak. A te dolgod a hit. Aztán a fantáziádra van bízva, hogy mit gondolsz még mellé. Gondoljunk csak bele a regény és a képregény sikerére. Kell az emberek többségének egy váz, amit esztelenül végighaladhat, hogy beleképzelhesse önmagát, önnön sorsát. Onnan, egy ilyen mankóval már elboldogul, de enélkül szellemi tespedtségben, zombiként éli mindennapjait. A vallás ugyanilyen eszmei váz, ami lehet akármilyen hamis, ostoba fantazmagória, attól még jól funkcionál a szellemtelen emberek számára. Az ember létrejöttében egyfelől ez a genetikai torzió játszott tehát döntő szerepet, másfelől a behódolás állami jellemvonásának megmaradása, végül pedig a fajon belüli változatosság az innovatív szellemi képességek dolgában. Itt rendkívül fontos az egyensúly kérdése, hiszen sem a túl sok innovatív szellem, sem a teljesen betiltott, vagy erősen korlátozott egyéni gondolkodás és alkotóerő nem hatékony. Ma optimális korban élünk, országonként és globálisan is.