Távlatok

Ami nyilvánvalóan látszik, az a technikai fejlődés, ami egyfelől az ember szórakozását és munkáját elősegítő eszközökben csúcsosodik ki, másfelől az egyén ellenőrzését valósítja meg egyre magasabb szinten. Ugyanilyen fejlődés előtt áll a humán szocialitás, ami a mai (pontosabban a múltbeli, hiszen ilyesmi ma is már csupán szavakban, kvázi létezik) jelleg teljes eltűnését jelenti. A nemzet, a vallás, a klubokhoz tartozás tökéletes degradációjáról van szó, amit a virtuális társaságok, érdek- és érdeklődési csoportok alakulása vált majd fel (és ilyen értelemben tovább élnek majd mind a fenti formációk is). Jellemzőjük a megkülönböztetés és a harc lesz, de nem a végső. Küzdeni fognak a hívőkért, ádáz és véres harcot vívva egymással. (Remélhetőleg megszűnik az állami támogatottságuk is, így az marad, amit a hívek vagy tagok adnak.) Minden nem emberszabású holmi eltűnik majd, csak ami érdekes vagy szórakoztató az ember számára, az egyes ember számára, az marad fenn. Ha a népi tánc az, akkor az is, ha azonban nem, marginalitásra ítéltetett. Egyének és csoportok finanszíroznak majd mindent, és így a globális törekvéseknek a kereteit az együttműködő csoportok, a leszabályozott diskurzusok adják idővel (ha ugyan sikerül kitalálni azokat a kereteket, amelyek között egy tökéletesen szabad diskurzusban mindenki úgy érzi egyszer, hogy az ő érdekeit is szolgálják a közös törekvések, illetve, hogy konkrét beleszólása van a dolgokba). Remélhetőleg a politika is átalakul majd az előbbiek szerint.